A teozófiáról és a teozófiai szemléletmódról
A teozófia szó jelentése isteni bölcsesség, az igazság ismerete. A
kifejezés évszázadok óta használatos, de maga az isteni bölcsesség
időtlen. Ez szolgál valamennyi vallás alapjául, amit mindnyájan
megláthatunk, ha leválasztjuk róluk a rárakódásokat és babonákat. Mivel
határtalan, nem lehet szavakba foglalni, a rá vonatkozó minden
megállapítás csak részleges lehet. A teozófia fogalma az igazság
ismeretét is jelenti. Az ember jelen élete során csak részlegesen képes
ennek a bölcsességnek egyes elemeit megragadni, de saját természete
megismerésén át eljuthat az igazság megtapasztalásához. A teozófia
szemléletmód és egyben életmód is.
A szemléletmód
alapja az, hogy minden élet egy élet. A kereső embernek önmagának kell
a cseppben meglátni a tengert, és a világ változatosságában felismerni
az örök Egyet. Látni, felismerni az egész emberiség testvériségét és
testvért érezni a kőben, fűben és a madárban is. Mindenben az Egy Élet
lüktet, mindent az Egy gondolata alkotott és teremtett.
A világot egyértelmű
törvények működtetik. Ezek közül a legfontosabbak:
Az ok és okozat törvénye, ezt hívják a karma törvényének is. A világon
nincsenek véletlenek, mindennek oka van. "Ki mint vet, úgy arat",
mondja a közmondás, és valóban: jelen életünkben az előző életeink
eredményét élvezzük, ugyanakkor a saját jövendőnket teremtjük meg. Nem
mindegy tehát, hogy itt és most mit cselekszünk és mit gondolunk, mert
bár a gondolataink és érzelmeink hatóereje számunkra nem mindig
felmérhető, mégis nagyon nagy hatással van a környezetünkre.
A Mindenség egy
másik alapvető törvénye az újraszületés törvénye. Minden természeti
folyamatban megláthatjuk a periodicitást, amely az ember létezését is
meghatározza. Születünk, élünk, meghalunk, pihenünk, és a folyamat
kezdődik elölről.
Alaptörvény az is,
hogy minden egyes földi életünknek és ezek összességének, az emberi
létnek feladata van. Ezt nevezik a dharma törvényének. Az egyes földi
életeinkben elvégzendő feladatokat, amelyek nagy része a korábbi
életeinkben felhalmozott karmikus adósságok kiegyenlítése, mi magunk
hozzuk létre és mi magunk vállalkozunk a kiegyenlítésük módjára is.
Alaptörvény a
fejlődés és kibontakozás törvénye. A fejlődés alatt az egyes anyagi
formák fejlődését, a folyton változó környezethez való mind finomabb
alkalmazkodóképességét értjük. Ezt a folyamatot a mai tudomány
meglehetős pontossággal felderítette. A kibontakozás kifejezése pedig
arra vonatkozik, hogy a minden élőben benne rejlő isteni élet
fokozatosan egyre tudatosabbá válik.
Alaptörvény a "mint
fent, úgy lent", az analógia törvénye, ami annak megfogalmazása, hogy
minden és mindenki Egy, minden rész belső lényege azonos az Egész
lényegével, ezért bármely rész megismerése során valójában az Egészet
ismerjük meg.
Ugyancsak
alaptörvény az áldozat törvénye. Ez a törvény arra vonatkozik, hogy a
bennünk élő isteni szikra megismétli az Egy áldozatát: magára veszi az
anyagi világ korlátozásait azért, hogy az abban létrehozott formákon át
tudatossá váljon.
A teozófia életmód
is. Azt tanítja, hogy az isteni bölcsesség egy, a hozzá vezető út pedig
sokféle. A gondolatok szabadsága jellemzi, és tisztelet az élet iránt.
A testvériség jegyében vallja a megértést és toleranciát minden ember
felfogása és minden világnézeti és vallási hagyomány iránt. Tanítja,
hogy minden egyes embernek joga van saját útja bejárására és saját
igazságának megtalálására. Tanítja, hogy az ember képes önmagát
tudatosan átalakítani és egyre magasabb szintre emelni. - Amikor
felismerjük, hogy életünk eseményeit állandó törvények irányítják és
ezek a törvények megismerhetők, hatásuk pedig az emberi akarattal
tudatosan irányítható, megszűnik az erőtlenségünk, és sorsunknak
valóban irányítóivá válhatunk. (www.teozofia.hu)
AJÁNLOTT
IRODALOM
H.P.Blavatsky- Vallás-e a teozófia |
|
Dr.Illés
Valér- Teozófia a mindennapi életben |
|
Taimni-
Mi a teozófia? |
|
|