Tovább
a receptekhez
A húsmentes étkezés hátteréről
röviden
Az ősi
bölcsesség tanítása szerint az emberi lét célja a tudat kibontakozása,
mely a szellem anyagba szállásával, annak mind fejlettebb formákban
való újraszületéseivel valósul meg. Fejlődése során ásványi,
növényi, állati, majd emberi formákban szerez tapasztalatokat. Annie
Besant szavaival: „A nagy kibontakozás, míg a kőből Isten lesz, millió
éveken keresztül megy végbe, beláthatatlan időkön át.”
Az
emberi test az a forma, amelyben (sok-sok élet elteltével) először
vagyunk képesek valamennyit megérteni a fejlődés nagy tervéből. Először
vagyunk képesek magunkat a halhatatlan szellemmel azonosítani, és
megérteni, hogy testünk csupán eszköz, melynek segítségével
érzékelhetjük a fizikai világot, és benne működhetünk.
Az ember értelme előtt mind jobban kibontakozik a Terv, és a lény, akit
eddig erős természeti törvények kényszerítettek fejlődésre, önként és
akarva lép a fejlődés útjára, és aktívan részt kíván venni önmaga
fejlesztésében és testvérei segítésében.
Az első
tény, amivel szembesülünk, hogy rengeteg, tényleg szédítő mennyiségű az
a munka, amit önmagunkon el kell végezni. Testünk megtisztítása,
értelmünk és jellemünk fejlesztése, érzelmeink és gondolataink uralása
külön-külön is óriási feladatnak tűnnek, de nekünk mindegyikkel
foglalkoznunk kell.
A
táplálék, amiből fizikai testünket felépítjük, meghatározza annak
reagáló képességét. Testünk tisztasága, kifinomultsága befolyásolja
érzelmeink és gondolataink minőségét, mivel egy durva test sűrű anyaga
képtelen válaszolni magasabb rendű érzelmek és gondolatok finom
rezgéseire.
A húsfogyasztás és az alkohol különösen eldurvítják testünket, de ide
tartozik a dohányzás és drogfogyasztás, sőt a kávé és tea mértéktelen
fogyasztása is.
Úgy
tűnik, az Európában elterjedt keresztény vallás nem helyez akkora
hangsúlyt a tiszta táplálkozásra, ám ez nem így van. Aki komolyan
érdeklődik, és utánajár, az tapasztalni fogja, hogy a keresztény vallás
ezoterikus irányzatai is (pl. Rózsakeresztes, Templomos és Pálos rend)
a szellemi fejlődés alapfeltételeként határozták meg a tiszta
életmódot, és ezzel összhangban nem fogyasztottak húst.
Ám nem
a testünk tisztasága az egyetlen szempont, ami miatt a húsevés kérdésén
el kell gondolkodnunk.
Értelmünk révén a
Föld (fizikai testtel rendelkező)
élőlényeinek uraivá váltunk, és mint ilyenek, felelősek vagyunk értük.
„Ha csak a külsejét nézzük, bizony őrült ez a
világ, és mégis mily csalóka a maga őrültségében! Az örültségnek igazi
tévhite ez, amikor a beteg nem ismeri fel állapotát, sőt tökéletesen
egészségesnek hiszi magát.”- mondja a Szív Tana.
A világ sokféle „őrültsége” juthat eszünkbe ezen sorok olvasásakor.
Egyik őrültsége, hogy művelt, kifinomult, jó érzésű emberek
„normálisnak” tartják, hogy állatok, érző lények millióit kínozzuk meg
és mészároljuk le naponta, hogy étvágyunkat kielégítsük.
Az
Európai Unió rendelkezik a „vágóállatok” leölésének „humánus” módjáról,
ami megköveteli, hogy el kell kerülni minden elkerülhető fájdalmat és
szenvedést. Ez világosan bizonyítja, hogy a mai európai átlagember
képes az értelmével felfogni, hogy kegyetlenséget művelünk.
Ránk tehát már nem érvényesek Krisztus szavai: „… nem tudják, mit
cselekszenek”. Mi már tudjuk, mit cselekszünk. És személyes
felelősséggel tartozunk minden, rettegésben tartott, agyonkínzott és
megölt állatért.
Annie
Besant „Vegetárizmus teozófiai megvilágításban” című előadásában
részletesen taglalja a húsevés következményeit, valamint
felelősségünket többek között azokért az emberekért, akikre áthárítjuk
az állatok megölésének munkáját, amit mi magunk nem végeznénk el. (A
húsevésnek más káros hatásai is vannak a finomabb világokban, ezekről
részletesen olvashatunk a teozófiai irodalomban.)
A
teozófia nagy tanítói szerint a fizikai test megfegyelmezése,
megtisztítása a legkönnyebb, számos egyéb feladataink között. Mivel
legtöbbünk jól tudja, milyen nehéz munka ez, van róla fogalmunk, milyen
nehéz lehet a többi, ami még ránk vár. Ezzel együtt biztos, hogy kevés
eredményt érhetünk el más téren, ha fizikai testünk megfegyelmezése
kifog rajtunk.
Az ősi
bölcsesség szerint a test mindent szeret, amihez hozzászokott.
Ha megpróbáljuk testünket valamiről leszoktatni és valami másra
rászoktatni, hamar tapasztaljuk, hogy hevesen tiltakozik, és ez némi
szenvedéssel jár, de tény, hogy minden próbálkozással gyengítjük
ellenállását, és egyre közelebb jutunk a kitűzött célhoz.
Ezért, az egyik leghasznosabb tanácsot (minden küzdelmünkhöz) Kuthumi
Mestertől kaptuk, mikor azt mondta:
„Egy
szót mondhatunk csak minden igyekvőnek: PRÓBÁLD!”
A
Teozófiai Társulat nem várja el egyetlen tagjától sem a húsmentes
táplálkozást, minden törekvőnek joga van eldönteni, hogy mely területen
és hogyan kívánja (ha kívánja) fejleszteni magát.
Azoknak a törekvőknek viszont, akik célul tűzték ki, hogy valamely
területen fejlesszék magukat, igyekszik megadni minden felvilágosítást
és segítséget.
A
vegetáriánus étkezésre való áttéréshez kívánunk segítséget nyújtani
folyamatosan bővülő receptgyűjteményünkkel, melyet Kiss Csilla állított
össze saját receptjeiből.
Az elkészült ételekről B.
Kovács Zoltán készített fotókat.
Minden
felmerülő kérdésre szívesen válaszolunk a Fórumban.
Tóth
Viktória
Magyar
Teozófiai Társulat
Sziddhártha
Alosztály
|